Mindszenty József

• 1892. március 29-én született Pehm József néven. Szülei szőlő és földművelők voltak. Hatan voltak testvérek kik közül egy öccse 8 éves korában, egy ikerpár pedig egész kicsi korban halt meg. Mindszenten végezte az elemi iskola 5 osztályát, majd 1903-tól a szombathelyi Premontrei gimnáziumban folytatta tanulmányait, érettségi után papnövendéknek jelentkezett a szombathelyi püspöki szemináriumba.
• 1915. június 12-én szentelték pappá és június 20-án bemutatta első ünnepélyes szentmiséjét.
• 1917. január 26-tól lett a zalaegerszegi főgimnázium hittanára, ahol latintanár és osztályfőnök is volt.
• 1919. október 1-én kapott plébánosi kinevezést. A rendkívül tevékeny Pehm apátplébános fontos szerepet játszott a helyi zalaegerszegi közéletben és a hívők körében. 27 évet töltött Zalaegerszegen ez alatt 19 templomot, 7 plébániaépületet, 9 miséző helyet, 12 iskolát építtetett, évente 34 tehetséges fiatal taníttatását vállalta, 35 férőhelyes szeretetotthont alapított.
• 1942 februárjában változtatta meg családnevét, szülőfaluja iránti tiszteletből Mindszentyre.
• 1944. március 4-én XII: Piusz pápa veszprémi püspöknek nevezte ki, március 25-én az esztergomi bazilikában szentelték püspökké.
• 1944. október 31-én személyesen adta át a nyilas kormánynak a „Dunántúl főpásztorainak memoranduma” címet viselő iratot melyben az ország elpusztítása és a zsidóüldözés ellen emeltek szót. Két hét múlva letartóztatták. 1944. december 22-én került a sopronkőhidai fegyházba 26 pappal és kispappal együtt, december 29-én vitték át Sopronba ahonnan 1945. április 1-én a szovjet csapatok bevonulásakor szabadult.
• 1945. szeptember 8-án XII. Piusz pápa esztergomi érsekké és hercegprímássá, 1946. február 21-én bíborossá nevezte ki.
  Rákosi 1948 elején adta ki a parancsot Kádár Jánosnak b. m. ,hogy készítse elő Mindszenty eltávolítását az egyház éléről. A bolsevik propaganda hatására a főpap ellen növekedett a felháborodás.
• 1948. december 26-án édesanyja jelenlétében hűtlenség, kémkedés, a köztársaság megdöntésére irányuló bűncselekmény és valutaüzérkedés gyanúja alapján őrizetbe vették és letartóztatták. A házkutatás után elé tett jegyzőkönyvet nem írta alá. A hírhedt AVH központba vitték az Andrássy u. 60-ba és megkezdték kínzását és kihallgatását.
• 1949. február 3-8 között lefolytatott koncepciós perben Mindszentyt élet fogytig tartó fegyházra ítélték. Az utolsó szó jogán békét kért az egyháznak, a magyar államnak és a lelkének. XII. Piusz pápa 1949. február 12-én kiközösített mindenkit aki részt vett Mindszenty elítélésében.
• 1949 szeptemberétől a Conti utcai fegyházba tartották őrizet alatt. Betegsége és a hatalmas külpolitikai nyomás hatására 1955. júliusától házi őrizetbe került, előbb Püspökszentlászlón, majd a felsőpetényi Almássy kastélyba. A bíboros az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörése után október 30-án szabadult. Másnap Budapestre érkezett. Azonnal tárgyalásokat kezdett az egyházi és állami vezetőkkel, külföldi delegációkat fogadott, rádióbeszédeket mondott. November 4-én a szovjet csapatok beözönlését követően az amerikai nagykövetségen kért és kapott menedéket. A magyar hercegprímás közel 15 éven át tartózkodott a követségen.
• 1971. szeptember 28-án hagyja el Magyarországot. Erre a Vatikán és a magyar állam között létrejött megállapodás következtében nyílt lehetősége. Szabadulása után felkereste VI. Pál pápát majd a bécsi Pázmáneumba ahol élete hátralevő éveit töltötte.
• 1975. május 6-án halt meg 83 éves korában. Holtestét Mariazellben helyezték el.

Így ír végakaratában:

„Amikor Mária és Szent István országa felett lenyugszik a moszkvai hitetlenség csillaga, holttestemet vigyék az esztergomi bazilika kriptájába.”

• 1991. május 1-én kezdődött sírja feltárása, hamvait május 4-én hívők tízezreinek jelenlétében helyezték végső nyughelyére az esztergomi bazilikába.
• 2012-ben Mindszenty bíboros teljes jogi, erkölcsi és politikai rehabilitációja megtörtént a magyar állam részéről.